Közmondások

A faluban több közmondást ismertek és használták éppen akkor és azt, amikor az aktuális volt. Többek között:

• Aki másnak vermet ás, maga esik bele;
• Ne szólj szám, nem fáj fejem;
• Más kárán tanul az okos, a buta pedig a magáén;
• Hallgatni arany;
• Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna;
• Ki korán kel, aranyat lel;
• Addig jár a korsó a kútra, míg nyaka szakad;
• A jó pap is holtig tanul, mégis tudatlanul hal meg;
• Mindig az okosabb enged;
• Az kiabál, akinek a háza ég;
• Más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem;
• Ki mint él, úgy ítél;
• Egy fecske nem csinál nyarat;
• Sok lúd farkast győz;
• Nézd meg az anyját, úgy vedd el a lányát;
• Sok beszédnek sok az alja;
• Az alma nem esik messze a fájától;
• A harag rossz tanácsadó;
• A lónak 4 lába van, mégis megbotlik;
• Közös lónak túros a háta;
• Nem minden arany, ami fénylik;
• A pénzek nincsen szaga.

Gyerek mondókák a tiszta beszédért

Ezt az iskolában gyakorolták a tanítók, azon iskolás gyerekekkel, akik főleg az „r” betűt nem tudták tisztán kiejteni. Ezek közül: korán reggel ritkán rikkant a rigó; 5 görög 6 török hány görög.

Találós kérdések

Ezek játékoknak számítottak. Ezek közül néhány:

• a világot átéri, mégis egy tyúk átlépi (szekér keréknek a nyoma);
• -parton ülő Demeterke, kifütyög a lődörgője ( szőlőhegyen a szőlő);
•  miért hunyja be a kakas a szemét, amikor kukurékol,( mert könyv nélkül is tudja);
•  fekete kisasszony áll a szobába, vékonyat, vastagot dugnak a lyukába (szobában lévő kályha);
•  mit mond a haldokló orosz? (Szentpétervár);
•  mit mond a bukott román diák? (Bukarest);
•  mit mond a beteg török? (Konstantinápoly);
•  mi az ami virágzik és nem magzik(kender).

Iskolai oktatás

Az írástudatlanság csökkentése érekében elsősorban a görög katolikus egyházközség papjai gondoskodtak. Az emlékezések szerint az első iskola a falu alsó részén volt, ahol később cselédházak épültek. A másik a nagyhídnál, ami később pásztorház lett. A következő iskola, ami már korszerűbb volt, szolgálati lakással együtt épült, a helyén ma a kézművesház van. A negyedik iskola még korszerűbb lett, szintén szolgálati lakással máig is megvan. Az új iskola neve Szent István Görög Katolikus Elemi Iskola. Egyházfenntartású volt. Télen a tüzelőt gyermekek hordták. A fűtést sorban az iskolás fiuk végezték, a takarítást az egyház fizette. 1948-ban az iskolát államosították, a keresztet levették a falról. A homlokzati feliratot z államosításkor lekaparták és lemeszelték. A tanítói fizetésen túl tanítói földterület is volt, így gazdálkodást is folytatott a tanító, az államosítás után megszűnt a földterület. Az oktatás az első időkben hatosztályos volt. Az I. Világháború után ezentúl 3 év ismétlés. Mindezekről bizonyítványt kaptak a tanulók. A nyolc osztály bevezetésével az ismétlő megszűnt. A nyolc osztályból való kikerülés első ízben az 1947. évi tanév végén volt. Az 1940-es években a faluból fiatalok összesen 5 fő jelentkezett a negyedik osztályból polgáriban, valamint gimnáziumba. 1948 és 1960 között 5 fő fiatal jelentkezett katonatiszti iskolába. 4-en Alhadnagyi rendfokozattal kerültek ki: Stuhán János, Fehér József, Fehér Lajos, Stuhán Gyula. Az 1950-es, 60-as években egyes munkakörökhöz szükséges volt a nyolcosztályos végzettség, ezért helyben levelező úton végezték el az általános iskola 7. és 8. osztályát. Az 1960-as évektől a nyolc osztályt elvégzők valamennyien továbbtanultak gimnáziumba, technikumba, szakmunkás iskolába. Többen voltak, akik az érettségi után főiskolára vagy egyetemre jelentkeztek. 1945-ig nem volt a faluban olyan fiatal, aki érettségit szerzett volna. Ezt követően pedig többen lettek tanárok, tanítónők, technikusok, közgazdászok, számviteli és pénzügyi végzettségűek, állatorvos, orvos, mezőgazdasági és ipari mérnökök, szakmunkások közül kőműves, ács, hegesztő, esztergályos, egészségügyi ápoló.

A lakosság fogyása és a jobb általános iskolai képzés érdekében sor került a körzetesítésre. Először a felső tagozatosok jártak Lakra, mert ott volt a körzeti iskola. Később sor került az alsó tagozatosok körzeti iskolába való járása. Ez már a kevés tanulói létszám miatt is következett be. 2010. évben két általános iskolás korú gyermeke van, akik az Edelényi Általános Iskolába járnak. A faluban a 19. és a 20.században az emlékezések szerint az alábbi tanítók végezték az oktatói munkát: Stuhán Mihály, Visóczki tanító úr, Gagenecz Viktor, Holló Mihály, Gulovics Magdolna, Csarnai Zsuzsanna, Siska Magdolna, Galló Margit, Török Gyula, Tóth Mihályné, Veres György, Csiszárik Jánosné.