Pártok, egyesületek, mozgalmak, érdek-képviseleti szervek

A II. Világháború befejezéséig a pártoknak szimpatizánsai voltak. Ezek Szociáldemokrata párt, Kisgazdapárt, Magyar Élet Párt és a Parasztpárt voltak. 1946-ban megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi alapszervezete, és kb. 10 tagja volt. 1948-ban a két munkáspárt egyesülésével az MKP-ot a magyar dolgozók pártja követte. Az utód pártban az előző tagok is beléptek. Az alapszervezet működése különösebb történethez nem köthető, mindig a felsőbb pártszervezet határozatát követték, és azt hajtották végre. Az 1956-os forradalom után az MDP-t az MSZMP követte. Az MDP tagokból már többen nem léptek be az MSZMP községi alapszervezetébe. Az új párt négy taggal indult és általában 14-16 fő volt az alapszervezet taglétszáma. A termelőszövetkezet egyesítése során nem volt községi alapszervezet, a párttagok a munkahelyi alapszervezetekhez tartoztak. A rendszerváltás után sem MSZP, sem más pártok nem alakultak a községben. Újból szimpátia volt a meghatározó a pártok tekintetében.

Levente egyesület

Ennek megalakulásáról és egyéb ismeretekről nincs tudomásom csupán az, hogy ez működött a községben. Az első Világháború után a 12-20 éves férfiakat kötelezték levente foglalkozásra. Az első időkben működött a községben, később a szakácsi leventékkel egyesült. A parancsnok Holló Mihály tanító volt 1941 tavaszáig, ugyanis elköltözött faluból. Utána Fűzi Gábor szakácsi lakos lett a levente egyesület parancsnoka. Szervezet felépítésük hasonló volt a honvédséghez. A legkisebb egysége a raj, szakasz, század. Ezek parancsnokai levente tanfolyamon vettek részt, akik leventék voltak. Időközönként a járási parancsnok is ellenőrizte a leventefoglalkozást. Ez személy szerint Túróczi Ferenc zászlós volt. A foglalkozás alakiból, harcászatból, lövészetből, kézigránátdobásból és sportból tevődött össze. A sportban főleg atlétika szerepelt: futás, távolugrás, magasugrás, súlylökés, stb. Ezekkel az atlétikai számokkal versenyre is beneveztek, ahol más települések leventéivel mérték össze az erőiket. A leventék a községben társadalmi munkát is végeztek, akik arra rászorultak, pl. frontszolgálatot, vagy katonai szolgálatot teljesítő családoknál. Nemzeti ünnepségeken műsort adtak. Volt olyan levente is aki 18 évesen nősült meg és gyermekük született és a gyermeket úgy altatták, hogy dúdolta neki a dajka, hogy: „Tente baba tente, apuka levente...”

A levente köszönés: „Szebb jövőt!” levente újság címe is „Szebb jövőt!”. Az újságot több levente járatta. A levente foglakozások végén, ami énekkel zárult, hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. A levente szervezet 1944 tavaszán megszűnt a községben.

A községben 1946-ban két érdek-képviseleti szervezet is alakult. Az egyik az újonnan földhöz juttatottak országos szövetsége (UFOSZ) volt. A másik a földmunkások és kubikosok országos szövetsége (FÉKOSZ). Ezen szervezetnek az újságja a Dózsa Népe volt. Ezen két érdekképviseleti szervezet tevékenysége főleg tájékoztatásokban merült ki, kb. két évig tevékenykedett.

Cserkészmozgalom a faluban nem volt.

Ifjúsági szervezetek

1947-ben megalakult a fiatalok körében az egységes paraszt ifjúsági szövetség (EPOSZ). Ez kb. 2 évi tevékenykedett. Szervezetei életük a többszöri összejövetelekkel fejeződött ki. Foglalkozott a fiatalok szórakozásával, sportolással, és különböző tájékoztatásokkal. Miután országosan többféle ifjúsági szervezetek voltak, úgy megalakult a valamennyi rétegű magában foglaló Demokratikus Ifjúsági Szervezet (DISZ). A községben lakó fiatalok nagyobb része belépett a DISZ-be is.

Amíg a településen nem szűnt meg az általános iskola, addig volt úttörős kisdobos szervezet. Az 1956-os forradalom után az ifjúsági szervezet a DISZ helyett a kommunista ifjúsági szervezet (KISZ) alakult a községben. A KISZ szervezet kapcsolatban volt az úttörő szervezettel.

Tájékozódás az ország és a világ eseményei felől

A két Világháború között mindössze két db hangszórós, telepes rádió és 2 db detektoros rádió volt a faluban. Újságot is járattak, ezek közül az igazság című újság, amiből csak keveset járattak. Ezt követte a „Szebb jövőt!” című levente újság. Ennek az újságnak a humoros része, Lódít Sanyi volt. Ebből az újságból szinte minden leventének járt. Akik olvasták azoknak jó tájékoztatást adott. A gyermekek újsága volt a gyermekvilág. Ebből is kevés járt. Az érdekesebb eseményeket az emberek egymásnak elmondták, és főleg ebbe merült ki a tájékozódás. A II. Világháború után kedvelt újság volt az első időben a Szabad Föld. Ez több családban járt. A viccet Csavaros sógor című cikk adta. Kevés példányszámban járt a Szabad Nép, az 1956-os forradalomig. Járattak vicclapokat is, kedvelt volt a Ludas Matyi, és a pesti Izé című vicclap. Az '50-es években kezdtek szaporodni a faluban a telepes néprádiók. A villany bevezetése után szinte minden családnál volt rádió. A későbbiek során a televízió megjelenésével szinte mindenkinek lett televíziója. A többféle csatornán lehetett tájékozódni az ország és a világ eseményei felől.